Szent Borbála Idősek Otthona

Szent Borbála Idősek Otthona - Tájékoztató

A Granárium Nyugdíjasház apartmanjai azonnal beköltözhetőek!

Granárium Nyugdíjasház - Tájékoztató

Prospektus (külső oldal)

Prospektus (belső oldal)

Média megjelenés 1996-2000

Nagysáp új polgármestert választott Mike Lőrinc személyében
„Cél, jobban megmozgatni a lakosságot”
Az Idősek Otthona, amelyre a helybeliek joggal lehetnek büszkék

Nagysápon 1500 ember él. Közülük a szavazásra jogosultak számra 1050 fő, a többiek pedig még fiatalkorúak. A település a Gerecse-hegység egyik völgyében létesült. A lakosság összetétele vegyes, de a fiatalabb korosztályhoz tartozók valamivel kevesebben vannak. Ennek oka, hogy a község nyújtotta anyagi lehetőségek nem minden időben vállalták az ott élők gyermeknevelését, illetve eltávoztak olyan falvakba, városokba, ahol több lehetőség nyitott. Így a falu lassan elöregszik.

A közelmúltban megválasztott polgármester, Mike Lőrinc reménykedik abban, hogy ezen közös összefogással változtatni tudnak. Éppen ezért ragadtuk meg az alkalmat, hogy az újonnan megválasztott polgármesterrel és elképzeléseivel, terveivel ismerkedjünk.

Néhány hete, hogy a polgármester-választás lezajlott Nagysápon. Mike Lőrincet választották a szavazók a település első emberévé. Mindenek előtt arra voltunk kíváncsiak, miért is kellett időközi választást tartani?

Ennek oka rendkívül prózai, hiszen a polgármester, aki már az előző ciklusban is betöltötte ezt a funkciót, lemondott. Ezt azzal indokolta, hogy nem tud együtt dolgozni a képviselőtestülettel. Úgy gondolom, nem ez volt a valóság, de végül is ezzel mondott le tisztségéről. Bizonyára az is zavarhatta, hogy az előző ciklus végén én is indultam a polgármesteri címért. A választás végeredménye igen szoros volt kettőnk között. Mindössze hét szavazattal maradtam alul, és szorultam a második helyre. A falu pedig szeretett volna polgármestert váltani. Ezek az okok játszhattak közre abban, hogy időközi választásokra került sor Nagysápon a korábban megválasztott polgármester lemondása miatt.

Miként zajlottak a mostani választások, volt-e komolyabb harc a polgármesteri címért?

Az időközi választáson már nem volt ellenfelem, senki sem jelentkezett rajtam kívül erre a tisztségre. Azt is el kell mondani: magam is gondolkodtam, hogy vállaljam-e ezt a feladatot. Aztán úgy éreztem, ez a falu megérdemli azt, hogy dolgozzak érte. Kötelességemnek éreztem – ha már az előző választási fordulóban olyan bizalmat kaptam, melyet a végeredmény tanúsított –, vállalni kell a polgármesteri tisztet, és meg kell próbálni a falut kimozdítani a holtpontról. Megítélésünk szerint nagyon mélyponton vagyunk.

Miért kellett azon gondolkodnia, hogy elinduljon-e avagy sem?

Elsősorban azért, mert időközben egy autósiskolát vezettem, és az jól beindult. Hozta azt, amire számítottam, és elgondolkodtam azon, hogy a kettős feladatot el tudom-e látni. Végül úgy döntöttem, hogy a polgármesterséget főállásban fogom végezni, az autósiskolát pedig másodállásban viszem tovább.

Mit jelent, hogy Nagysáp mélyponton van?

Ez azt jelenti, hogy állandóan hiánnyal kűzdünk. A költségvetésünket csak úgy tudjuk nullára kihozni, hogy minden évben pályázunk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések pályázatára. Minden évben meg is kapjuk a támogatást. Ez évben is beadtuk, mintegy kétmillió forintra számítanánk, mert ennyi a hiányunk. Ha nem kapjuk meg ezt az összeget, már nem tudjuk előteremteni. Sajnos eddig minden évet forráshiánnyal kezdtünk. Kistelepülés vagyunk, és nincs olyan üzem vagy gyár, amely bennünket tudna támogatni. Bevételünk a súlyadóból és a kis létszámú vállalkozó által befizetett iparűzési adóból tevődik össze. Más jövedelemforrással Nagysáp nem rendelkezik.

A Nagysápon történt változás és a település gondjainak ismertetése után Mike Lőrinc polgármestert arra kértem, beszéljen önmagáról. Mit tart fontosnak elmondani egy ilyen bemutatkozás keretében?

Már 47 éves vagyok. Hivatásként fiatalon a rendőri pályát választottam. Rendőrtisztként dolgoztam 1986-ig. Akkor önként távoztam a fegyveres testülettől, mivel felettesemmel nézeteltérésem támadt. Békésen váltunk el. Ezt követően célom volt, hogy biztosító társaságnál legyek nyomozó, de ez nem sikerült. Aztán vállalkozó lettem 1988 áprilisától, és jelenleg is az vagyok. Zöldségesként kezdtem, ezután jött az autósiskola. Ez ma már az én nevemet viseli, és Esztergomban tevékenykedem, hiszen ott vannak az autósvizsgák.

Lehetséges, hogy azért választották polgármesternek Önt, mert vállalkozóként már sikeres ember?

Valószínű, ez is befolyásolta választóimat. Ám ami szerintem megfogta Nagysáp polgárait az az volt, hogy határozott embernek ismertek meg. Amit elterveztem, azt meg is valósítottam.

Ennek függvényében adódik a kérdés, hogy mit tervez a település felzárkózása, jobbítása érdekében?

Nagysápon először nem nagy dolgokat akarunk megvalósítani. Mindenekelőtt a település elhanyagolt útjain kívánunk javítani, mert bizony elhanyagolt állapotban vannak. Aztán fontos a vízlevezető-árkok kijavítása, hiszen minden évben gondot okoznak a májusi-júniusi zivatarok. Mi egy völgykatlanban élünk, így a környező hegyekből lezúduló víz a falu közepén söpör végig, jelentős károkat okozva. Terveink között szerepel járdák építése. Amennyiben ez megvalósulhat, szeretnénk betelepíteni Nagysápra kisebb üzemeket, akár olyan szinten, hogy a lakosság azon részét, aki nem tudja elhagyni településünket, munkához juttassuk.

Milyen problémák azok, amelyeket a lehető leggyorsabban meg kell oldaniuk?

Mindenek előtt a falunak ki kell alakítani a lakosság és a polgármesteri hivatal közötti párbeszédet. A korábbi időszakban az emberek hiányolták, hogy őket nem igen hallgatták meg. Nem mozgatták a falut, pedig tenni akarás van Nagysápon. Sokan jelezték már segítő szándékukat, segítségüket különböző ügyekben. Csak éppen koordinálni, összefogni kellene. E téren magam is nagy feladatokat vállalok. A lakosság pedig hajlik arra – ha már pénzzel nem tudnak segíteni –, hogy emberi segítséggel különböző feladatokat oldjon meg.

A kérdésem ezek után pedig, kire, illetve kikre számít a tervei és a megoldandó feladatok megvalósítása során?

A falu közösségének segítségét várom. Persze vannak, akik nem teljesen értenek egyet a mai elképzelésekkel, de remélem ők is beállnak a sorba. Ugyanis Nagysápon két vallási – keresztény, református – felekezet van. Mindkét egyház támogatására számíthatok, hiszen a vezetőik biztosítottak támogatásukról. Azt hiszem, ez nagymértékben hozzásegíti a mostani önkormányzatot a falu felvirágoztatásához.

Amint említette, jobbára magyarlakta település Nagysáp. Ám cigány kisebbség is él itt. Mi a helyzet velük?

Úgy érzem, velük is megtaláltam a hangot. Partnerként kezelem őket. Saját kisebbségi önkormányzatuk nincs, habár tervezték a választási ciklusban a megalakítást. Gyűjtötték a kopogtató cédulákat, de nem tudom, miért nem lett belőle semmi. Talán létszámgondjuk volt, bár hallgatólagos vezetőjük van, és képviselőik az önkormányzat különböző bizottságainak tagjai.

Mi az, amin jelenleg is dolgoznak a falu érdekében?

A napi gondokkal vagyunk elfoglalva. Ilyen a szemétszállítás, illetve a lomtalanítás. A szolgáltatóval van szerződésünk e feladatokra, de bizonyára nem olvasták el. Így gondok vannak e területen. A legfontosabb pedig, hogy a katolikus templomunk 100 éves fennállását ünnepeljük május 16-án, vasárnap. A környezet rendezése megtörtént, az ünnepi misére pedig közösen készülünk.

Milyen ünnepséggel várják az ünnepi szent misére érkezőket?

A polgármesteri hivatal külön nem készül ünnepi műsorral. A katolikus egyház szervezésében lesz vasárnap 16 órakor ünnepi szent mise, amelyre a környékbeli tiszteletesek és plébánosok is meghívást kapnak. A hivatalnak semleges álláspontra kell helyezkedni, hiszen a katolikusok mellett a református egyháznak is jelentős számú hívői vannak Nagysápon.

Miként támogatja az egyházakat?

Kölcsönösen megjelenünk egymás rendezvényein. Nagyon vigyázunk az egyensúlyra. A családomban már ezt megtanultam, hiszen feleségem református, magam pedig katolikus vallású vagyok. Persze a százéves évforduló kiemelkedő jelentőség lesz Nagysáp életében.

Mi az, amire már ma is büszkék lehetnek?

A településünk mai életében büszkék lehetünk a főút mellett épített Idősek Otthonára, bár az nem a mi tulajdonunk, de nagyon szép. Kis hibája, hogy a gyönyörű épületet jobb oldalról a katolikus, bal oldalról pedig a református temető veszi közre. Ám az egykori TSZ terménytárolójából mára egy gyönyörű épület vált, melyre a helybéliek joggal büszkék.

Milyen hagyományai vannak Nagysápnak?

Nagy hagyományokra a község nem tekinthet vissza. A szüreti felvonulás és a különböző majálisok rendezésével az utóbbi időben próbáljuk a jövendő hagyományaink alapjait lerakni. Meg kell mondani, még a kezdeteknél járunk.

Polgármester úr, Ön szerint milyen az élet ma Nagysápon?

Még rövid ideje vagyok a község vezetője, így nincs kitekintésem arra, hogy eddigi munkámat miként értékeli a lakosság. Visszajelzések már vannak, amelyek pozitívak. Ma még érzékelhető a passzív magatartás, a beletörődés. Én szeretném, ha ezek a vélemények megváltoznának, az emberek szabadon elmondanák gondolataikat. Felvállaltam, hogy minden kisebb-nagyobb kérdést megválaszolok. Elhatároztam, nem lesz olyan ember, aki úgy menjen el a polgármesteri hivatalból, hogy legalább egy kedves szót ne kapjon, ha esetleg panaszában nem is tudunk intézkedni. Nagymértékben támaszkodni kívánok a lakosság elképzeléseire, mert eddigi tapasztalataim olyanok voltak, hogy nem kérdezték őket. Amikor pedig bevonták őket, az érdektelenségükkel tüntettek. A cél: jobban megmozgatni a lakosságot.

Mi lehet a passzivitás oka, hiszen ez nem véletlenül alakul ki?

Nem voltak olyan vezetők, akik kíváncsiak lettek volna az emberek véleményére, és partnernek tekintették volna a településen élőket. Olyan határozatokat hoztak, melyről a helyben lakókat nem tájékoztatták. Példa erre a csatornázás. Ezen mindenképpen változtatni kell!

Most újították fel Nagysáp belterületén az öregek napközi otthonát. Miért tették?

Abban a programba léptünk be, mely az idősek életminőségének javítását célozza meg. Számos olyan idős ember él a faluban, aki egyedül ücsörög otthon. Ezen kívántunk segíteni. Ma már huszonhárom fővel működik, hiszen egy pályázaton nyertünk majd 2,5 millió forintot. A munkálatok a végéhez közelednek, és az idősek egyre szívesebben járnak oda. Beszélgethetnek, ebédelhetnek, hasznosan tölthetik napjuk nagy részét.

Komárom-Esztergom Megyei Hírlap (Komárom-Esztergom Megyei napilap), Nagysápi Krónika – tátrai
1999. május 15., szombat

Egyelőre nincs TB-támogatás –
Égető gondok az időskorúak szociális otthonai körül
Elkészült a lift a nagysápi Otthonban. Kiss Sándort az első liftútra kíséri Radóczné Pánczél Judit főnővér

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Időskorúak Otthona Módszertani Csoportja – amelynek a bentlakásos intézmények igazgatói a tagjai – értekezletre gyűltek össze a nagysápi Szent Borbála Idősek Otthonában, hogy tárgyaljanak a vezetésük alatt álló intézmények társadalombiztosítási finanszírozásának lehetőségeiről.

Égető gond ezekben az önkormányzati és magánintézményekben az, hogy nincs megoldva az ápolásra szoruló fekvőbetegek alapnormatíván felüli támogatása. Ugyanis a bentlakásos szociális intézményekben nem csak olyan idős emberek élnek, akik rokonok, társak hiányában ezt a lehetőséget választják, és az alapellátáson túl mást nem igényelnek.

Ám vannak olyan otthonlakók is, akik életük vége felé súlyosan megbetegszenek, kórházba, majd onnan egy idő után vissza az otthonba kerülnek. Csakhogy az ő ellátásuk már orvost, ápoló személyzetet, diétát – egyszóval a kapott normatíva legalább duplájába kerülő ápolást kíván.

Nos, ez nem megoldott, hiszen nem kapnak támogatást utánuk az intézmények. Nincs ugyanis semmiféle jogszabály, amely erre az Egészségbiztosítási Pénztárat kötelezné. Erről beszélt Szekeres Imre, a megyei szervezet munkatársa.

Az intézményvezetőknek elmondta, hogy milyen körülményekre tekintettel adható meg az ápolási otthon működési engedélye.

A mai, vegyes felállású, bentlakásos intézmény a finanszírozást nem teszi lehetővé. Megállapították a résztvevők, hogy lényegében – amire mindenki számítana – a szinte ellehetetlenítő kívánalmak a szaktárca részéről elriasztják majd a vállalkozókat az ápolási otthonok létrehozásától.

Tisztázták a jelenlévők azt is, hogy az "otthon" és az "ápolási otthon" között a kölünbség az, hogy az utóbbi valójában kórházi ágyat jelent, amire valóban más normatívák vonatkoznak, de a most többségben lévő "vegyes" otthonokban az elszámolási különválasztást el sem lehet végezni.

Valóban nagy gond ez – az értekezlet végére kiderült, hogy pillanatnyilag megoldhatatlan –, mert egy "kényelmes" tény adott, hogy ugyanis az otthonok (már csak lelkiismereti okokból is) életük végéig gondozzák beteg lakóikat, nehezen teremtve elő erre az anyagiakat.

Végezetül megállapították, hogy ez nem megyei, hanem országos gond, amelyet a kormánynak, a népjóléti tárcának kell megoldani.

24 ÓRA (Komárom-Esztergom Megyei napilap), Megyei Körkép – Ádám É.
1998. május 19., kedd

Szent Borbála Idősek Otthonáról készült TV riportfilm
(MTV / Évgyűrűk c. műsor, 1997)

Díszpolgári címet alapítottak – Nagysáp

Az önkormányzati képviselő-testület kihelyezett ülést tartott a helyi Szent Borbála Szeretetotthonban. Egyebek között díszpolgári cím alapításáról döntöttek. A falu első díszpolgára augusztus 18-án, a községi millecentenáriumi ünnepségen veheti át az elismerést. Július 26-án este hatra a művelődési házba összehívták a falugyűlést. A kihelyezett ülésen köszöntek el az eddigi jegyzőtől, Tóth Tivadartól, és köszöntötték az utódját, Dr. Kondorosi Lászlót.

24 ÓRA (Komárom-Esztergom Megyei napilap)

Elkészült az Idősek Otthona – Ünnepi képviselő-testületi ülés Nagysápon
Fiatal mazsorettek bemutatója az idősek otthona előtt

A nagysápi önkormányzati képviselő-testület Pánczél István meghívására a Szent Borbála Idősek Otthonában tartotta tegnapi testületi ülését, ahol a hivatalos napirendi pontokon kívül megtekintették az éppen elkészült idősek otthonát is, amely a legmagasabb színvonalú ellátást biztosítja ősztől 30 nyugdíjas számára.

A teljes létszámban megjelent testületet Rózsa József polgármester köszöntötte, majd az első napirendi pontban határoztak a Hétforrás Kft. tőrzstőke-emeléséről. Így nyílik lehetőség arra, hogy a közigazgatásilag Nagysáphoz tartozó Órisáp is két éven belül egészséges, vezetékes ivóvízhez jusson. Két képviselőt delegáltak a Kft. későbbi üléseire.

A másik napirendi pontban díszpolgári cím alapítására tett javaslatot Rózsa József, melyet a millecentenáriumi ünnepségek keretében adnának át az arra érdemeseknek. A díszpolgári cím odaítélésénél a jelölt személy Nagysápért folytatott kiemelkedő tevékenységét méltatnák ezzel a címmel.

A napirend harmadik kérdéseként a következő falugyűlés idejét határozták meg, melynek témája az 1996-os első félév eseményeinek megvitatása és a további tervek egyeztetése. Mindhárom napirendi pontot egyhangúlag megszavazta a képviselő-testület.

A hivatalos ülést megszakítva a tokodi mazsorettcsoport műsorában gyönyörködhettek a teraszról a képviselők.

Ezután a negyedik napirendi pont keretében elbúcsúztatták Tóth Tihamér jelenlegi jegyzőt, és köszöntötték utódját, Dr. Kondorosi Lászlót.

24 ÓRA (Komárom-Esztergom Megyei napilap) – Albert Zsuzsa

A Hétforrásról Nagysápon

A község képviselői szerdán délután öt órától kihelyezett testületi ülést tartanak a Szent Borbála Idősek Otthonában. A látogatásra az intézmény tulajdonosa hívta meg az elöljárókat. Az ülésen búcsúztatják a régi jegyzőt, beiktatják az újat. Szó lesz a Hétforrás Kft. törzstőkéjének emeléséről, díszpolgári cím alapításáról.

24 ÓRA (Komárom-Esztergom Megyei napilap)

Szent Borbála Idősek Otthona létrehozásáról készült TV riport (1996)